A tavalyi száraz évet egy újabb hasonló követte, idén mégis mosolygósabbak vagyunk a 2022-es évjárat boraival kapcsolatban.
Jól indult az év, pedig kevés csapadék esett és akkora hidegek sem voltak, ami komoly kárt tudott volna tenni ez esetleg megbújó kártevőkben. Márciusban végül egy nap alatt annyi hó, mint egész télen, de legalább egyszer ki tudtunk menni szánkózni és a szőlőnek jól jött a csapadék. Időben indult meg az élet az ültetvényen, a májusi esőzések pedig a legjobbkor jöttek, ugrásszerűen megindultak a hajtások. Június közepén, optimális körülmények között zajlott a virágzás, elkerült minket a hidegfront és az eső, ami esetleg bezavarhatott volna.
A nyár aszályos volt, kevés csapadék esett. A mi idős tőkéink ezt jobban viselik, de azért a hajtásnövekedésen észre lehetett venni, hogy megviseli őket a száraz és meleg idő. Az ültetvény nagyon köves részein voltak nehézségeink az éréssel, de ezeket a foltokat kihagytuk szüretkor. Tartottunk tőle, hogy idén is alacsonyabb lesz a szőlő mennyisége, magas cukortartalommal, de az augusztus végi esőzések besegítettek és optimális szintre állt be a cukortartalom, szép, érett savak mellett. A magasabban fekvő ültetvényen a Pilisnek köszönhetően az esős időszak után is állandó volt a légmozgás, így elkerültek minket a gombás fertőzések, egészséges maradt a szőlő. A termésmennyiség kevesebb lett idén, mint egy tökéletes évben, de 2021 után már ennek is örültünk. Az esőzésekkor aggódtunk a mennyiség és minőség tekintetében, de kifejezetten jól alakultak az ültetvények a szüretre.
Végül augusztus 25-én kezdtük meg a szüretet, a rizlingszilvánival. Egyből utána következett a cserszegi, mindkettő szép savú, kifejezetten gazdag ízű volt, ilyenek maradtak az erjedés végére is, tökéletes nyári borok. Szeptember közepén szedtük a zweigeltet rozénak, teljes érettségben, a szokásos stílust tudtuk tartani, az idei elegáns karaktert mutat. Erjedés után finomseprőn hagytuk, a palackozásig ott marad.
A többi fajtánál az jelentette a kihívást, hogy több fajta érett egy időben, a szürkebarát, chardonnay, ZéVé 1 és 2 szürete szinte összeért. Elég intenzív napjaink voltak, a logisztika ilyen méretű pincénél sem egyszerű. A cabernet maradt a végére, hagyományosan, kézzel csömöszöltük, egyetlen vörösünk is kierjedt már.
A borok szépen alakulnak a pincében, jó arányú, elegáns borok születtek. Úgy érzem, egyértelműen hozzák majd a fajtajelleget, sikerült elkerülnünk a szélsőségeket.
Idén a ZéVé 3-ból töltöttünk le egy kisebb mennyiséget pét-natnak, folytatjuk a tavalyi kísérletet, annyira szerettétek.
Végre van esély a Trilógiára, a zöldveltelininél a szüretek alapján úgy látjuk, hogy megvan az a különbség, ami az izgalmat adja. Persze biztos majd akkor lesz, ha palackba kerül, de a friss borokat kóstolva nagyon reményteli a helyzet.
A szürkebarát és veltelini területeink megkezdték hivatalosan az ökológiai átállás folyamatát, eddig is ilyen elvek mentén műveltük, így részünkről ez csak formalitás. A folyamat végén, pár év múlva hivatalosan is bio művelésű lesz a terület.
Az idei aszály még jobban megerősítette bennünk, hogy milyen fontos a szőlő és a talajélet szimbiózisa. Az ökológiai szemlélet segített, hogy a kevéske csapadékot meg tudjuk őrizni a növénynek. Ilyen körülmények között minden apróságnak van jelentősége, amivel tudunk segíteni a szőlőnek az aszály elleni védekezésben.
You must be logged in to post a comment.