Etyeket valahogy már jobban fölfedezte magának a budapesti borisszák tágabb köre, ide akár évente többször is ellátogatnak az igényes, de a borbárok szűk kereteit időnként jó értelemben feszegető borkedvelők. Neszmély viszont valahogy nem került még be sokak bornaptárjába, pedig nem sokkal nehezebb elérni ide sem.
A vinoport.hu cikke
A táj a Duna látványával több mint elragadó, békés is, nyugodt is. A szőlőtermesztő községek részben a Gerecse hegység délnyugati, illetve a Duna felé lejtő északi részein, részben a Vértesalján, a Vértes hegység nyugati és a Bakonyalja nyúlványain, a Kisalföld és a dombvidék találkozásánál terülnek el.
Az utóbbi évtizedekben kissé hányatott sorsú ma már Neszmély-i borvidék termőterülete papíron 6574 ha, aminek java része (4223 ha) annak idején I. osztályú besorolást kapott. Az árutermelő szőlőültetvények viszont ma csak durván 1000 ha-os területet foglalnak el. Itt is csökkent tehát valamelyest a termő szőlő terület, holott a borvidék klimatikus adottságai igen jónak mondhatók. A vidék mérsékelten nedves-hűvös éghajlata, a magyarországi átlaghoz képest valamivel kevésbé napsütéses jellege kedvez az egyre divatosabb, illatokban és aromákban gazdag, a mai – kiváltképp igényes és tehetősebb városi – fiatalabb réteg körében kedvelt borok készítésének. Jó savak, könnyedebb karakter mellett jó arányú borok születnek. Általában nem koncentrációjukkal taglózzák le kóstolóikat, sokkal inkább a fogyasztási kedvet emelik. Ami azért valljuk be, nem nagy hátrány.
Mindezekről a Gellért Szállóban tartott Winelovers kóstolón magunk is meggyőződhettünk. Elég régen nem kóstoltam ilyen mennyiségben neszmélyi borokat és ugyan többen mondták hogy rengeteget javult az átlagos kínálat, azért az ilyesmit nem árt ellenőrizni…
Talajai között uralkodó a löszön kialakult barna erdőtalaj, de a mészkövön, dolomiton néhol rendzina talajok is képződtek, a homokkövön, márgán, löszön és homokon pedig barna erdőtalajok is. Ezt persze nem én találtam ki, tudja ezt mindenki aki kissé utánanéz a borvidék adatlapjának.
Neszmély és környéke középkori hagyományokkal is rendelkező borvidék. A XVIII. századtól az uradalmi gazdálkodás áruborai biztosították a vidék borainak jó hírnevét. A XIX. század második felében jött létre az Eszterházy Csákvári Uradalom jó nevű ászári mintaszőlészete és -pincészete, amely egyben az 1897-ben felállított Neszmélyi-borvidék szakmai megalapozását is jelentette. Ebben az időben a neszmélyi, duanaalmási bor fogalomnak számított a hazai borértő körökben.
Majd a borvidék 1959-ben beolvadt a Bársonyos-Császári borvidékbe. Ez a folyamat a kor állami gazdaságokon és mezőgazdasági termelőszövetkezeteken alapuló, nagyüzemi szőlőtermesztési ideológiáját tükrözte. (A Bársonyos elnevezés a Vértestől északnyugatra húzódó löszös dombhátról származik). Neszmély önálló borvidékként csak 1977. óta szerepel újra, ahol jellemzően fehér szőlőfajtákat termesztenek. Híres bor volt a XIX. században és a XX. század első felében a Neszmélyi Rajnai Rizling és a Neszmélyi Szemelt Rizling. Utóbbi elnevezés a borkészítéshez felhasznált szőlő válogatott, szelektált jellegére utalt.
A legjellemzőbb szőlőfajták között ma már szinte tarolnak az illatos fajták, Irsai Olivér, sárga muskotály, királyleányka lassan népszerűbb, mint a chardonnay, a sauvignon blanc és az ezerjó. Kisebb mennyiséget találunk zöld veltelíniből, cserszegi fűszeresből, olaszrizlingből, és azért persze kékszőlő is terem.
A vidék borai tipikus „északi” borok, melyeket napjainkban általában reduktív körülmények között iskoláznak. Az így készített borok intenzív gyümölcsillatot és a finom savak egész palettáját kínálják. Ritkábban érik hordóban a neszmélyi bor, sok termelő inkább egy kis héjon áztatással, vagy a batonnage technikával teszi gazdagabbá a legjobb alapanyagokból készülő borait. Rozé és pezsgő – vagy éppen gyöngyözőbor, habzóbor gyakori szőlőfajtája a pinot noir.
Valójában a borvidék újbóli feltámadásáért a Hilltop Neszmély tehető „felelőssé”. Ők a ’90-es években Woodcutter’s White néven forgalmazott Cserszegi fűszeresükkel kerültek be igazán a nemzetközi körforgásba de a mai napig emlékszem első palackozott sauvignon blanc és chardonnay boraikra is. Kamocsay Ákos Mórrol igazolt a pincészethez, ahol szintén készített emlékezetes borokat a Móri Kúria sorozatban. (Az 1993-as Vinitaly egyik sztárja volt az 1990-es Móri Kúria Rajnai rizling, nem csak szerintünk.) Magyarul elég sokat köszönhet nekik a borvidék, de azt hiszem ez a történet akkor tekinthető igazán kereknek, ha a kicsi és nagy pincék kifogástalan minőséggel egymás mellett, egymás borait jóindulatú, objetkív kívülállóként kritizálva menetelnek előre. Aminek jeleit valóban lehetett tapintani a kóstolón.
De mi is történt valójában a Gellért Szállóban? Gyönyörű idő volt, a teraszon a termelők körben-karikában színes ernyők alatt, jeges vödrök árnyékában kifogástalan technológiával készült boraikat kínálták.
Tényleg. Kóstoltam több mint harminc bort, és ugyan nem volt mindegyik a komplexitás éllovasa, de kimondottan korrekt borok voltak, számos emlékezetessel közöttük.
Mivel valamennyi kóstolt bort nem tudom egytől-egyig leírni, azokat emelem ki, amelyek tényleg komoly pozitív élményt hagytak bennem. Tisztában vagyok vele, hogy nem a hozzám hasonlók számára készül a borok mindegyike, de az illatos tételekből nekem picit nagy volt a kínálat. Tudom, hogy a borvidéknek jól áll, meleg is van, nyár is van, és hát meg is kell élni valamiből. De a kis Irsai dominancia mellett valójában nagyobb bajom nem volt a borokkal.
A Turay Pincénél kezdtem – Sára és Kamill is hallgatónk volt, így talán érthető a dolog. Szép volt a Birtokbor és a megtévesztő Rozália is – ugyanis nem rozé. Illatos komponense ellenére visszafogottan volt csak parfümös, jó arányokkal, szép aromatikával.
A Gelbmann Pincészet héjon áztatott Királyleánykája nagyon tiszta és határozott karakterével az egyik legjobb volt, amit kóstoltam. Itt is minden tétel korrekt volt, láthatóan közelítenek már egy határozott elképzelés felé. Chardonnay-juk szintén meggyőző volt a melegebb évjárat szelídebb savai ellenére.
A Bősze Pincészetnél tetszett a Szürkebarát 2017-ből és a Kövecses is, de Irsaijuk is élénk volt, lendületes.
A Fülöp Pince jó gondolat mentén vélhetően fiataloknak szánt boraival igen népszerű volt, nálam volt egy kis hiány koncentrációban, de a borok korrektek voltak.
A Horváth Családi Pincészet Zenitje 2016-ból szintén emlékezetes bor marad, remek szerkezet, finom aromatika.
Kamocsay Ákos válogatásaiból a 2017-es tételek mind kiegyensúlyozottak és elevenek voltak, nagyon tiszta aromatikával. A Sauvignon blanc és a Sárgamuskotály kimondottan izgalmasak lesznek, még kicsit fiatalnak érzem mindkettőt akárcsak a 2017-es Ihlet cuvé-et. Nem csoda, hogy boraikban a technológia nagyon finoman adagolt, szépen alakul a termőhelyi karakter is ezekben a tételekben.
A Kostel Borászatnál nyerő volt nálam a pinot noirból készült rozé és a Cserszegi fűszeres is. Náluk is éreztem már egy kialakulófélben lévő stílust, bár a cabernet sauvignonnal azért nem feltétlenül tudtam megbarátkozni.
A Nyitnikék Pincészet Zenitje és Királyleánykája megmaradt bennem akárcsak szellős-játékos cimkéjük. Olyan másként jelenik meg a szőlő az etiketten, amitől kedve van az embernek utána nyúlni a polcon, bármennyire óvunk is mindenkit a szőlő/lopó/pincekulcs stb. unalomig ismételt használatától.
A Szivek Pince zöld veltelini Zévé Trilógia II 2015 bora különleges és gazdag tétel, jó ötlet a játék, a kísérletezés, jó lett volna a másik két játékost is megkóstolni… De tetszett a Szürkebarát is, kicsit vastagabb, komplexebb borok voltak.
A Szőllősi Pincészet Sauvignon blancja teljesen beérett szőlőből készült, nem uniformizált bor lett. Szép volt, tartalmas és hosszú.
A meleg ellenére érdemes volt megszakítani egy rövid időre a kóstolást és meghallgatni Vörös Attila és Mukli Dániel (Neszmélyi Borvidék Hegyközségének elnöke) ideális időtartamra tervezett bemutatkozását. Aki nem ismerte a borvidéket, tömören kapott annyi információt, ami akár ahhoz is elegendő, hogy útra keljünk körülnézni. Nekem nem volt minden újdonság, de élveztem. Akárcsak a maracujás pralinét.
You must be logged in to post a comment.